Még volt egy adag borjúhús a fagyasztóban, így - illő vasárnapi étek gyanánt - rántott husi készült belőle. Igazi bécsi szelet akart lenni, úgy, ahogy dukál - szalmakrumplival, hagyományos panírban - de mivel sem krumplim, sem prézlim nem volt itthon, kicsit változott a recept.
Bécsi szelet sóskeksz-panírban, szalmapuliszkával
Hozzávalók: 6 szelet borjúhús, liszt, tojás, sós keksz (most épp Chio), kukoricaliszt, só, bors, szódabikarbóna, pirospaprika
A borjúszeleteket kicsit megpotyolom, majd bedörzsölöm egy csipet szódabikarbónával és a bors-pirospapika-só keverékkel, majd állni hagyom. A kukoricalisztből egy kis adag puliszkát főzök, gyúródeszkára simítom és hűlni hagyom. A múltkor a sógortól kapott sós kekszecskéket egy tálban apróra töröm.
A kihűlt puliszkát ujjnyi csíkokra vágom, forró, bő olajban megpirítom, majd törlőpapírra szedem. A tojást felverem, a hússzeleteket lisztbe, tojásba forgatom, végül a sós kekszecskék morzsájával panírozom és forró olajban gyorsan kisütöm.
Mivel még volt egy kis szilva itthon és legutóbb már felfedeztük, hogy milyen jól talál a borjúhúshoz, ezért megmostam egy pár szem szilvát, félbe szedtem és a frissen kisült bécsi szeletekre tettem. Adtam hozzá egy kis ketchupot is, meglepő módon nagyon finom kombináció lett :)
Elkészítési idő: 1 és 1/2 óra
Fiatal, vékonypénzű és szeret főzni - ezek a leglényegesebb információk:) A legfurcsább alapanyagokból is sikerült már ehető, sőt, szerethető ételt kreálnom és soha semmi nem esett még olyan jól, mint az első nagy vacsora után a csillogó szemek és a "kérek még" felkiáltások :)
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bécsi szelet. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bécsi szelet. Összes bejegyzés megjelenítése
2012. szeptember 30., vasárnap
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)